Refrén:
Nincs béke sehol, nincs más csak a terror.
Minden percben elsül egy fegyver, és csalódni fogsz;
Hogy ha békét akarsz.
Mert az egy olyan dolog, amit soha nem kap meg az ember!
Nincs béke sehol, nincs más csak a terror.
Minden percben elsül egy fegyver, és csalódni fogsz;
Hogy ha békét akarsz.
Mert az egy olyan dolog, amit soha nem kap meg az ember!
GRIM ACE:
Tépek, egy átlagos napomon az utcán,
Nézem azokat, akik furán néznek rám.
Rajtam a sapkám, tekintetem sötét,
A ruhám és a cipőm is más, mint az övék.
Megfordulnak utánam, azt mondják: Ez egy állat!
Jól megnéznek és pofákat vágnak.
Mert manapság szokás,
Utálni a másikat csak mert az más.
És ölni ma divat,
Bőrszín, vallás, vagy más okok miatt.
Nincsen pénzem, nincs mire felvágnom tudom,
De a pofákat unom, és tudom, hogy...
Nem tetszem nekik.
De én se fogok leállni itt!
És ha két év múlva visszajövök vastagabban, mint ők,
Csak néznek. Most bosszúból a pofájukba lépek!
Túl sokan vagyunk ahhoz, hogy mindenki egyforma legyen,
Nem törődöm másokkal, ők se tegyék velem!
Olyan vagyok, amilyen akarok lenni!
Szakadjatok le rólam, hagyjatok élni!
Refrén:
Nincs béke sehol, nincs más csak a terror.
Minden percben elsül egy fegyver, és csalódni fogsz;
Hogy ha békét akarsz.
Mert az egy olyan dolog, amit soha nem kap meg az ember!
Nincs béke sehol, nincs más csak a terror.
Minden percben elsül egy fegyver, és csalódni fogsz;
Hogy ha békét akarsz.
Mert az egy olyan dolog, amit soha nem kap meg az ember!
GRIM ACE:
Mások az ízlések és mások a pofonok,
Én megmutatom, hogy milyen az ízlésem, de azt nem, hogy milyen a pofonom.
Miért pusztítsam el azt, aki nem olyan, mint én?
Akkor csak én lennék az egyetlen élőlény a földön.
Jó lenne leszokni a másság figyelembevételéről,
Hisz az ember csak a mennyekben egyenlő.
Mi a földön élünk és halunk,
Különbségünk amit adunk.
Feltűnés nélkül ki kell emelkedni az átlagból,
Különben az életed nem áll másból csak a sablonból.
Megszületsz, dolgozol, és jön a halál,
Ha kitörsz az átlagból, meglátod, hogy;
Jó lesz végre élni! És meg tudod becsülni;
Az egyedi dolgokat. És ha tükörbe nézed önmagad;
Azt látod, hogy: szép vagy!
Te is más vagy, mint a többi és még sem zavar.
Én is más vagyok!
És tudom, ezért mindenki más, mint én vagyok.
Refrén:
Nincs béke sehol, nincs más csak a terror.
Minden percben elsül egy fegyver, és csalódni fogsz;
Hogy ha békét akarsz.
Mert az egy olyan dolog, amit soha nem kap meg az ember!
GRIM ACE:
És csak tépek tovább, tépek,
Az emberek és én is nézem őket.
Szeretem ha szeretnek, utálom ha utálnak,
Még is kevesen szeretnek és túl sokan utálnak.
Ők sem tudják miért, ez csak egy rossz szokás,
Ezért gyakran folyik vér, ez a szopás!
A homo sapiens, sapiensek a leghülyébb élőlények!
Emberek! Szart sem értek!
Hogy miért? Megmondom, hogy miért:
Ezen a földön senki sem magának él.
Mindenkit az érdekel, hogy másnál, hogy van,
Egy mosás kéne a földnek, és egy új agyprogram.
De amíg ez így van, én csak tépek,
Kabátom alatt egy skuló miközben lépek.
És ha valakinek nem tetszik a másság,
Előveszem, hogy lássák: Bumm!
Ez van! Mindenki azt hiszi, hogy ő a legmenőbb,
Ez a sok hülyeség, közbe én nem kapok levegőt.
Megfulladok, levegőt akarok, más vagyok,
Mert ilyen akarok lenni!
Refrén:
Nincs béke sehol, nincs más csak a terror.
Minden percben elsül egy fegyver, és csalódni fogsz;
Hogy ha békét akarsz.
Mert az egy olyan dolog, amit soha nem kap meg az ember!
Nincs béke sehol, nincs más csak a terror.
Minden percben elsül egy fegyver, és csalódni fogsz;
Hogy ha békét akarsz.
Mert az egy olyan dolog, amit soha nem kap meg az ember!
Szöveg: Grim Ace & Dope-T
Album: "Kiadatlan album"
Sorszám: #03
Megjelenés éve: 1994
